Az 1966-ban alakult ENSZ Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO) 1985-től tartozik az ENSZ szakosított szervei közé. A szervezet a 90-es évek közepén tartós válságba került, amelynek egyértelmű jeleként az USA, Kanada és Ausztrália 1997-ben kilépett az UNIDO-ból. Az elmúlt évtizedben sikerült megteremteni a szervezet pénzügyi stabilitását, és eredményes volt a szervezet reformja is. Az ENSZ Iparfejlesztési Szervezetének helyzete mára pénzügyileg szilárd, a hatékonyság növelésére, és az elért eredmények konszolidálására azonban további erőfeszítésekre és a tagállamok fokozott anyagi áldozatvállalására van szükség. A szervezetnek jelenleg 172 tagállama van. Az UNIDO-t, négyévenkénti választással a főigazgató irányítja, fő döntéshozó szervei az Általános Konferencia (GC), az 53 tagú Iparfejlesztési Tanács (IDB) és a 27 tagú Program és Költségvetési Bizottság (PBC). A GC kétévente a PBC évente, az IDB a GC évében egyszer, egyébként évente kétszer ülésezik. Az UNIDO legutóbbi költségvetése 2007. júniusában került elfogadásra. A 2008-2009-es kétéves költségvetés összege (154,6 millió EUR) nem mutatott számszerű növekedést, az önkéntes hozzájárulások mértéke azonban annál inkább, jelezve a tagállamok erősödő bizalmát. 2008-ban összesen 280 millió USD állt a szervezet rendelkezésére.
Az UNIDO jelentős eredményeket ért el a fejlődő országoknak, s leginkább az afrikai kontinensnek nyújtott segítségnyújtás terén, illetve a multilaterális környezetvédelmi egyezmények alkalmazásában. Az UNIDO-nak törekednie kell arra, hogy a komparatív előnyök hosszú távú megőrzése mellett mandátumával összhangban növelje szerepét a nemzetközi fejlesztések terén a Millenniumi Fejlesztési Célok (MDGs) megvalósítása érdekében. Az UNIDO egyrészt az ENSZ más szerveivel fokozott együttműködés kialakítására törekszik, - amelynek szerves részét jelenti az ENSZ-családon belül, a gazdasági fejlesztésben érdekelt nemzetközi szervezetek között egy közös, jól fókuszált üzleti terv kidolgozása, illetve az UNIDO és az UNDP között 2004-ben aláírt stratégiai partnerségi megállapodás végrehajtása, - másrészt igyekszik olyan aktuális kérdésekkel bővíteni a mandátumát, mint a biotechnológia és a konfliktust-követő rekonstrukciós folyamatokban való részvétel.
2005. júniusában az UNIDO Iparfejlesztési Tanácsa (IDB) 30. ülésén új főigazgatót választott a sierra leone-i Kandeh Yumkella személyében, aki az év végén átvette a szervezet vezetését. A főigazgató számára az UNIDO komparatív előnyeinek megőrzése érdekében a szükséges anyagi források biztosítása jelenti az egyik legnagyobb kihívást. A tagállamok anyagi áldozatvállalása korlátozott, ezért igyekszik határozott erőfeszítéseket tenni más források mobilizálására is (magánszektor, nemzetközi pénzügyi intézmények bevonására stb.).
Az UNIDO főigazgatójának stratégiai elképzelései
Az új főigazgató a programok tekintetében folytonosságot hirdetett, mivel álláspontja szerint a szervezet alapvető feladatai és prioritásai a jövőben sem változnak. Finomítani kell azonban a programok kivitelezését, nagyobb figyelmet fordítva a szervezet hatékonyabb regionális megjelenítésére, különös tekintettel az UNDP-vel kialakított közös irodákra.
Fontos célnak tekinti a tagállamokkal folytatott dialógus erősítését a donorok és a támogatásra szoruló államok igényeinek jobb feltérképezése érdekében. Többször is hangsúlyozta, hogy különösen az EU-val kíván intenzívebb kapcsolatokat kíván kialakítani, amelyhez a keretet a 2004-ben elfogadott egyetértési megállapodás adhatja. A donorok körének bővítése mellett nagyobb teret kíván biztosítani más, innovatív pénzügyi forrásoknak, így a magánszektor bevonásának.
Az UNIDO Általános Konferenciája (GC) 13. ülésszakán (2009. december 7-11.) sor került Dr. Kandeh K. Yumkella főigazgató újraválasztására. A procedúrára egyszerűsített eljárással, szavazás mellőzésével, közfelkiáltással került sor, tekintettel arra, hogy az UNIDO Iparfejlesztési Tanácsa (IDB) 2009. június 23-26. között megrendezésre került 36. ülésszakán a tagállamok konszenzussal fogadták el jelölését a 2009-2013. közötti újabb négy évre. Bár a szervezet menedzsment átalakítási elképzeléseinek finanszírozását illetően továbbra is komoly viták állnak fenn a tagállamok között, Yumkella konszenzussal és ellenjelölt nélkül történt újraválasztása általános tagállami vélemények szerint jelzi, hogy az eddigi legkarizmatikusabb vezetőnek tartott főigazgató átfogó koncepcióval rendelkezik, amelyet a tagállamok számára meggyőző erővel kíván a továbbiakban is képviselni. A főigazgató személyes elkötelezettsége nagymértékben járult hozzá ahhoz, hogy az UNIDO-t 1997-ben elhagyó USA magas szintű megfigyelőket küldött a konferenciára, Kanada és Ausztrália pedig ez évtől ismét a szervezet donorává vált. A tagság visszanyerését illető tárgyalások mindhárom országgal előrehaladtak az elmúlt időszakban.
A szervezet nem csupán a technikai együttműködés fóruma, elsősorban a fenntartható gazdasági fejlődés és növekedés megteremtését célzó stratégiák megalkotása és megvalósítása a feladata. Az UNIDO stratégiai koncepciója szerint a fenntartható ipari fejlődés feltételeinek megteremtése a szegénységi küszöb alatt élő milliók számára elsősorban a tisztább technológiák, a zöld iparosítás, illetve a megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása terén lehetséges. Az osztrák főváros egyre inkább a nemzetközi központ szerepét tölti be a fenntartható fejlődést biztosító energiaforrásokkal kapcsolatos politika-formálás terén. A témakör az elmúlt években a fejlesztéssel, és elsősorban a megújuló energiaforrások hasznosításával összefüggésben jelent meg, és annak itteni meghatározó szereplője az UNIDO, amelynek tevékenységében az energia a szegénység kiküszöbölése és a kereskedelmi kapacitások növelése mellett a harmadik tematikai prioritást jelenti. Az ENSZ-ben növekvő elismertségét jelzi, hogy 2008 januárjától két évre, majd 2010 januárjától ismét két évre a szervezet főigazgatója tölti be az ENSZ-en belüli energetikai vonatkozású koordinációért felelős UN-Energy vezetői posztját. A főigazgató kezdeményezésére 2012 a fenntartható energia éve lesz.
Magyar-UNIDO kapcsolatok
Az UNIDO növekvő energetikai aktivitásával összefüggésben került megrendezésre a második Vienna Energy Forum 2011. június 21-23. között a bécsi Hofburgban, „Energy for All – Time for Action” címmel, összesen 1200 résztvevővel 120 országból. A rendezvénnyel párhuzamosan folyt a Miniszteri Konferencia az Energiáról és a Zöld Iparról, június 21-22., amelynek a „Zöld Ipar: a zöldgazdaság egy kulcsfontosságú pillére” (Green Industry: a key pillar of Green Economy) panelbeszélgetésben Olajos Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság-fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára is részt vett.