Nukleáris Szállítók Csoportja

A csoporthoz tartozó országok vállalják, hogy önmérsékletet tanúsítanak a nukleáris anyagok és az e területhez kapcsolódó termékek exportja tekintetében. Ily módon kívánják elérni, hogy a nukleáris anyagok és felszerelések (plutónium, dúsított urán, dúsító és az újrafeldolgozó üzemek részegységei) békés célú nemzetközi kereskedelme semmilyen formában ne járuljon hozzá az atomfegyverek elterjedéséhez. A résztvevő államok megegyeztek abban, hogy ilyen termékeket nem szállítanak nukleáris fegyverekkel nem rendelkező és az Atomsorompó Szerződésben nem részes államokba, kivéve, ha azok a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel Biztosítéki Megállapodást írtak alá. A résztvevő országok továbbá arra is kötelezettséget vállaltak, hogy úgynevezett végfelhasználói igazolást (end-use certificate) kérnek az adott szállítás célországától. Fenntartották a jogukat arra vonatkozóan is, hogy vétóval élnek, ha a tilalom alá eső anyagok és berendezések a célországból egy harmadik országba kerülnek továbbszállításra. A résztvevő országok nukleáris exportját az egyeztetett irányelvek (Guidelines) szabályozzák.

Bizottságban résztvevő államok

A Bizottság munkájában jelenleg 46 ország vesz részt: Argentína, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Brazília, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dél-Afrika, Dánia, Észtország, Egyesült Államok, Fehéroroszország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland (2009 júniusában az NSG budapesti plenáris ülésén lett a Csoport Tagja), Japán, Kanada, Kazahsztán, Kína, Koreai Köztársaság, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Törökország, Ukrajna, Új-Zéland. Az Európai Bizottság állandó megfigyelőként vesz részt a rendszerben.

Működési mechanizmus

 A csoporttal kapcsolatos legfontosabb döntések a Plenáris ülésen, konszenzussal születnek. A plenáris ülés döntés-előkészítő fóruma a Konzultatív Csoport. A résztvevő államok közötti folyamatos kapcsolattartás Japán bécsi nagykövetségén keresztül történik. Az elnöki teendőket a résztvevő országok rotációs alapon látják el, jelenleg Hollandia tölti be az elnöki funkciót.

Történeti visszatekintés

 Az 1970-es elejétől jelentősen fellendült a fejlett országok nukleáris vonatkozású kereskedelme az Atomsorompó Szerződésen kívül maradt országokkal. Ez elsősorban annak a következménye volt, hogy nagymértékű előrehaladás történt a nukleáris energia békés célú felhasználása terén, hiszen az akkor kirobbant olajválság nyomán fokozott igény keletkezett az alternatív energiaforrások iránt. 1974-ben India kísérleti atomrobbantást hajtott végre. Ezek a fejlemények vezettek 1975-ben a Nukleáris Szállítók csoportjának megalakulásához. A csoportnak eredetileg 7, jelentős szállításokat lebonyolító ország volt a tagja: Az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság, Kanada és Japán. Franciaország kivételével mindegyikük tagja volt a Zangger Bizottságnak is. Az NSG megalakításának tehát kettős célja volt: egyrészt, hogy Franciaországot szorosabban bevonja a nemzetközi nukleáris kereskedelem ellenőrzésébe, másrészt, hogy a Zangger Bizottságéhoz képest új és szigorúbb elemekkel egészítse ki a tagállamok nukleáris exportjára vonatkozó korlátozásokat. Ezt követően – nem kis mértékben a világpolitikában bekövetkezett jelentős és negatív változások következtében – egy meglehetősen hosszú, tíz évet meghaladó szünet következett be a csoport érdemi munkájában. 1992-ben sikerült a tagoknak újra megegyezésre jutniuk a folytatandó munka mikéntjéről.

Magyar vonatkozások

 Magyarország 1978-ban lett a csoport tagja. 2009 júniusától egy évig hazánk látta el a Csoport elnökségi feladatait, az NSG elnöke ebben az időszakban Zanathyné Dr. Martin Györgyi nagykövet asszony volt. 2009. június 8-12. között mintegy 300 résztvevővel Budapesten tartotta a szervezet egy hetes plenáris ülésszakát.

Menü

Főoldal

Navigáció