A levelet tájékoztatásul megküldte az Európai Bizottság elnökének és biztosainak is. Hazánk diplomáciájának vezetője levelében tájékoztatta partnereit a közelmúltban született döntések hátteréről és reagált a Magyarországot ért kritikákra.
A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a kormány milyen súlyos helyzetben vette át az ország vezetését 2010-ben. Utalt arra, hogy 2008 novemberében az akkori kormánynak az IMF-hez kellett fordulnia, és arra is, hogy a 2002-ben 53%-os államadósság 2010-re a GDP 80%-ra növekedett. Ebben a zsákutcás helyzetben, az ország mind gazdasági, mind társadalmi értelemben megújulásra szorult. Még a rendszerváltozást követően is maradtak megoldásra váró kérdések, számos területen vált szükségessé új vagy módosított szabályozás kidolgozása.
A 2010-ben lezajlott választások mandátumot adtak az új kormánynak, hogy több területen mélyreható reformokat hajtson végre és megalkossa a régóta várt új Alaptörvényt. Azóta is igen intenzív munka folyt.
Martonyi János kitért arra, hogy sajnálatos módon a törvényalkotási folyamat során többen úgy fogalmaztak meg kritikát, hogy nem ismerték pontosan az új szabályozás azon részleteit, amelyeket bíráltak.
Az uniós külügyminisztereknek címzett levélben Martonyi János hangsúlyozta, hogy hazánk kormánya továbbra is készen áll arra, hogy konkrét ügyekben párbeszédet folytasson minden nemzetközi partnerrel és minden konkrét kérdésre pontos választ adjon. Nem jelent presztízskérdést az sem, ha szükségessé válik bármely szabályozás módosítása a Bizottság véleménye alapján, fogalmazott a tárcavezető.
Azonban magyar részről nem tartjuk elfogadhatónak, hogy bárki a tények ismerete nélkül, netán előítéletekre alapozva fogalmazzon meg kritikát. „Még kevésbé tartjuk elfogadhatónak bárkitől, hogy demokratikus elkötelezettségünket és a demokratikus közösségben elfoglalt helyünket kérdőjelezze meg” – hangsúlyozta levelében a külügyminiszter.