Kormányszóvivői tájékoztató a magyar–orosz államközi szerződésről

Publikálva: 2014. január 16.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Giró-Szász András kormányszóvivő sajtótájékoztatót tartott a magyar–orosz államközi szerződésről.

Az államtitkár Giró-Szász András kormányszóvivővel közösen jelentette be, hogy miután a kabinet megvitatta az orosz–magyar megállapodást, az azt követő héten az Országgyűlés elé terjeszti tárgyalásra és jóváhagyásra.

Lázár János ismét nyomatékosította, hogy az elkövetkező évtizedekben is – a világon az egyik legbiztonságosabbnak számító – paksi erőmű működtetésével érhető el a legolcsóbb áram, a bővítéssel pedig Magyarország növeli energiafüggetlenségét.

Az államtitkár a mintegy nyolcvanperces tájékoztatón reagált arra is, hogy az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivőjének tájékoztatása szerint a testület soha nem foglalt állást abban a kérdésben, kell-e tendereztetni vagy sem a paksi erőmű bővítésének ügyében.

Erre válaszolva Lázár János felidézte: 2013 novemberében személyesen kereste fel Brüsszelben az energiaügyi főigazgatóságot, tájékoztatva Günther Oettinger energiaügyi biztost, hogy a magyar kormány nemzetközi megállapodást akar kötni Oroszországgal. Ezután a magyar fél notifikációra meg is küldte a szerződéstervezetet az EU-nak, Brüsszel pedig kedden hivatalosan arról tájékoztatta a kormányt, hogy nem emel kifogást a paksi beruházásról szóló orosz–magyar szerződés megkötése ellen.

Közölte ugyanakkor azt is, hogy a szükséges – például biztonsági és jogi – együttműködés érdekében munkacsoportot alakítanak az energiaügyi főigazgatósággal, de megismételte azt az álláspontját – hivatkozva az igénybe vett nemzetközi jogi tanácsadókra, akiket nem kívánt megnevezni –, hogy két állam megállapodása semmilyen formában nem sértheti a belső piac EU-s szabályait.

"Minden vizsgálat elé állunk", mert a kormány szerint az előkészített konstrukció minden szabálynak megfelel – fűzte hozzá.

Lázár János természetesnek nevezte egyúttal, hogy a 10-12 milliárd eurós paksi projekt megvalósítása során minden hatályos magyar és európai jogszabálynak – köztük a közbeszerzési és környezetvédelmi előírásoknak – meg kell felelnie a Roszatomnak.

A paksi bővítéshez biztosítandó orosz államközi – nem pedig vállalati –, tízmilliárd eurós hitelkeretről az államtitkár azt mondta, Moszkva a piacinál - egy átlagosnak vett 5,6 százalékosnál – kedvezőbb kamatot és harmincéves lejáratot ajánlott Budapestnek.

Ezzel "az elmúlt negyven év legjobb üzletét fogja megkötni Magyarország", amely a paksi beruházással és így az olcsó árammal Közép-Európa legversenyképesebb gazdasága lehet – fogalmazott, kijelentve, hogy a kölcsön a magyar büdzsé által finanszírozható lesz, és nem kell miatta módosítani az alkotmány államadósság-plafonját, mert a konstrukció meg fog felelni az adósságpályának.

A tervek szerint a projektben legalább 40 százalékos lesz a magyar vállalkozói rész – amit elmondása szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek sikerült elérnie a tárgyalásokon –, ez pedig minimum hárommilliárd eurónyi megrendelést jelent a magyar vállalati szektornak és legalább egymilliárd eurós adóbevételt a magyar államkasszának.

Lázár János többször is egyértelművé tette, hogy mindez nem egy üzleti projekt, hanem két ország államközi megállapodása.

Szavai szerint a Roszatom – más országok beruházásait figyelembe véve – kifejezetten jó áron épít majd új erőműblokkokat.

Ha a Roszatom megkezdi a reaktorok építését – amelyek várhatóan tíz év múlva kezdhetik meg működésüket –, megtenderezteti majd az eljárás minden lépését – tette hozzá. Azzal kapcsolatban, hogy magára a beruházásra nem írtak ki pályázatot, azt mondta: az EU-ban ma nem zajlik olyan nukleáriserőmű-építés, amely tendereztetés eredménye lenne. Lázár János megjegyezte, hogy "egy magyar–orosz államközi megállapodásra nem lehet nemzetközi tendert kiírni".

Szólt arról is, hogy az erőműbővítéshez biztosítandó orosz államközi hitel költsége nem épül majd be a Pakson előállított áram árába, "a hitel visszafizetéséért a teljes magyar költségvetés vállal garanciát", nem pedig az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. vagy önmagában a paksi erőmű.

Jelezte továbbá: a magyar villamosenergia-szükséglet fele a paksi bővítés után is "importból vagy megújuló energiából" származik majd.

Lázár János több tucat kérdést kapott a tájékoztatón. Ezek egyike a Fidesz politikusainak 2008-ban, még ellenzékből tett, az oroszokkal való szoros kapcsolatot bíráló nyilatkozatait firtatta. Pártja akkori kritikáit, illetve a fideszes Illés Zoltán Paksról szóló népszavazási kezdeményezését azzal magyarázta, hogy ezek az erőműbővítés előkészítésére felhatalmazást adó 2009-es parlamenti határozat előtt hangzottak el, mert a határozat hiányában a kormánynak nem volt joga az akkori energetikai tárgyalásokra.

Oroszországot Magyarország kifejezetten fontos gazdasági partnerének nevezte, úgy fogalmazva, hogy e kapcsolat "egy érdekházasság, amelyet a felek egyre jobban képesek élvezni". Nincs értelme, oka, sőt kockázatos lenne felrúgni az együttműködést – mondta az államtitkár.

Arra a kérdésre, hogy ha a beruházás költségei túllépik a tervezetet, azt ki állja, Lázár János azt felelte: "a felek közösen viselik" a hitelszerződésben foglalt aránnyal egyező mértékben.

A Miniszterelnökséget vezető Lázár János nem tud arról, hogy Orbán Viktor kormányfő, a Fidesz elnöke bárkivel is beszélt volna arról, hogy egy újabb választási győzelem esetén milyen szerepe lenne a kabinetben.

Az államtitkár ezt csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján mondta, ahol több kérdést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a Figyelő cikke szerint 2017-ben Orbán Viktor lehet a köztársasági elnök, a kormányfői székben pedig ő lehet az utódja.

Lázár János a jövőjét firtató felvetésre azt válaszolta: jelenleg arra terjednek ki a politikai ambíciói, hogy a közelgő parlamenti választáson elnyerje a választókerületében, Hódmezővásárhely és Makó térségében élők bizalmát. "Ezen kívül sem kormányzati, sem más politikai ambíciószintem jelen pillanatban nincsen" – fogalmazott.

A Miniszterelnökséget vezető államtitkártól azt is megkérdezték, hallott-e bármilyen utalást Orbán Viktortól arra, hogy egy újbóli Fidesz-győzelem esetén milyen lenne a kormány összetétele.

"Orbán Viktor soha senkivel – legalábbis az én jelenlétemben vagy az én tudtommal – nem beszélt arról, hogy 2014-ben, ha újra elnyeri a választók bizalmát, és kormányt tud alakítani, milyen szerepe lesz egy leendő Orbán-kormányban. (...) És ha jól ismertem meg az elmúlt években (...), nem is fog" – reagált Lázár János.

Egy felkészült, tapasztalt ember miért beszélne a választók bizalmának megnyerése előtt arról, hogyan kormányozna majd személyekre lebontva? – tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy ez szerinte nagy felelőtlenség, nagy hiba lenne. Először azon "az apró feladaton" kell túljutni, hogy a jelenlegi kormányoldal megőrizze a választók bizalmát – tette hozzá az államtitkár.

(MTI)

Menü

Főoldal

Navigáció