Az emlékezés kötelességét és a fiatal generációk tanításának fontosságát hangsúlyozták hétfőn a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján, a bécsi ENSZ-központban tartott megemlékezésen.
Az ENSZ tagállamai azzal a felismeréssel nyilvánították január 27-ét a holokauszt áldozatainak emléknapjává, hogy az örök intés kell, hogy legyen a gyűlölet, a rasszizmus és az előítéletek ellen - emlékeztetett Jurij Fedotov, az ENSZ bécsi hivatalának főigazgatója Az emlékezet ébrentartása címmel meghirdetett plakátpályázat pályaműveiből rendezett kiállítás megnyitóján.
Az ENSZ-tisztviselő tolmácsolta az ENSZ főtitkárának, Ban Ki Munnak az emléknapra szóló üzenetét. Ebben a világszervezet vezetője arra figyelmeztetett, hogy ébernek kell lenni a fanatizmussal, a szélsőséges ideológiákkal, a kisebbségekkel szembeni megkülönböztetéssel és a közösségekben megfigyelhető belső feszültségekkel szemben.
A megemlékezésen felszólalt Csuday Balázs, Magyarország bécsi ENSZ-nagykövete is. Kijelentette: a cáfolhatatlan történelmi tények - a holokauszt 580 ezer magyar zsidó és százezer magyar roma áldozata - tanúsítják, hogy Magyarország azok közé az európai országok közé tartozik, amelyeknek leginkább felelőssége van a holokausztban.
Felidézte Martonyi János külügyminiszternek tavaly októberben, a Tom Lantos Intézet által szervezett konferencián mondott szavait: "a holokausztot magyarok követték el magyarok ellen, ez a legnagyobb nemzeti traumánk, amivel szembe kell néznünk". Ismertette, hogy a magyar kormány 2014-et holokauszt emlékévvé nyilvánította.
A "Soha többé!" üzenetének hangsúlyozása nem csak nemzeti felelősség, de a jövővel szembeni egyéni felelősséget is jelent, és az egyik fő üzenet kell hogy legyen a 21. században a magyarok és a nemzetközi közösség számára egyaránt - jelentette ki. Kiemelte: az oktatásnak központi szerepe van a társadalmi emlékezet formálásában. Ezzel összefüggésben rámutatott többek között arra, hogy Magyarországon úttörő módon iskolai holokauszt-emléknapokat vezettek be.
Cvi Heifec, Izrael állam ENSZ-nagykövete arra figyelmeztetett, hogy az antiszemitizmus és a holokauszt tagadása sok országban létezik, jelen van a közbeszédben, a közösségi médiában, az interneten. "Ma hatmillió európai zsidó szisztematikus elpusztítására emlékezünk. Ma, mindössze 69 évvel később, a holokauszt történelmi tényének és mértékének tagadása továbbra is létezik" - fogalmazott. "A holokauszt tagadása, annak különböző formái az antiszemitizmus egy megjelenési formája" - tette hozzá.
Az izraeli diplomata felhívta a világok kormányait és a politikai vezetőket, hogy "szólaljanak fel, vállaljanak vezető szerepet az ilyen jelenségekkel való fellépésben". Ehhez a jogi eszközökkel való küzdelmet és az iskolákban való ismeretterjesztést egyaránt fel kell használni - tette hozzá. "A mi kötelességünk, hogy megtanítsuk gyermekeinknek és az ő gyermekeiknek, hogy mire emlékezünk a mai napon" - hangsúlyozta Cvi Heifec. "Nem csak a mai napon, de az év minden napján tudatában kell lennünk a múltnak" - mondta Jennifer Townson, a bécsi brit diplomáciai képviselet helyettes vezetője. Az emlékezet ébren tartása elkötelezettséget és kemény munkát is igényel - jelentette ki. "Nem szabad, hogy belefáradjunk abba, hogy újra és újra elmondjuk ezeket a történeteket azoknak, akik túl fiatalok ahhoz, hogy emlékezhessenek a történtekre" - hangsúlyozta.
A plakátpályázatot az ENSZ bécsi tájékoztatási központja (UNIS), a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet, a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IRHA), a Londoni Zsidó Kulturális Központ, valamint a Csehországi Európai Soá Örökség Intézet szervezte. A pályázatra beérkezett több száz munka közül a zsűri által legjobbnak ítélt 16-ot állították ki az ENSZ-központ aulájában.
A sokszorosított plakátokat szerte a világon iskolákban, templomokban és más közösségi terekben láthatja majd a nagyközönség - mondta el Jane Jacobs, a Jad Vasem Intézet programkoordinátora
MTI