Magyarország miniszterelnöke Orbán Viktor védekezik az országában lévő antiszemitizmus vádja ellen és elmondja, miért akarja átgondolni az euróhoz való csatlakozást
K: Miniszterelnök Úr, időközben már „orbanizálódásról” beszélnek Kelet-Európában, ha a hatalommal való visszaélésre és az autokrata kormányzati formákra gondolnak. Nem valami szép gondolat, nem?
V: Butaság ellen van egy orvosság. És ez a tanulás. A tények tanulása. Közép-Európának erős demokráciái vannak, amelyeket legitim választásokon határoztak meg. A magyar kormány mögött kétharmados parlamenti többség áll. Ennek tisztességes létrejöttében soha senki nem kételkedett.
K: A kétharmados többség ellenére: a magyar társadalom megosztott. A bal- és a jobboldal kompromisszum nélkül küzd egymással.
V: A magyar társadalomban élek és nem találom megosztottnak. Sokkal több van, ami összeköt bennünket, mint az, ami elválaszt. Egyetértünk abban, hogy a sikernek és a társadalmi elismerésnek munkán kell nyugodnia. Hogy mindenki felelős a saját sorsáért. Nem szeretjük, amikor valaki külföldről beleszól az életünkbe.
K: Kritikusai azt vetik az ön szemére, hogy gyorsított eljárással korbácsol keresztül törvényeket és reformokat. Ezt a nagy többségét nem egység teremtésre kellene használnia, megosztás helyett?
V: Megpróbáltam. Azonban senkit nem lehet egységre kényszeríteni. Az új alkotmány elfogadását megelőzően minden nagykorú magyarnak küldtem egy kérdőívet. Az alkotmány ezért kevésbé liberális, mint a nyugat-európaiak. Az emberek azt egyszerűen nem akarták. Ugyanezt csináltuk a társadalombiztosítási és nyugdíjrendszer reformja során. Más kérdés az, hogy bevonva érzi-e magát az elit.
K: Ennyi konszenzus mellett, hogy lehetséges, hogy nemrégiben a magyarok majdnem 80%-a kijelentette, hogy a politika rossz irányba halad? És az Ön saját népszerűsége 68-ról 25%-ra csökkent?
V: Egyetlen kormánnyal sem elégedettek az emberek Európában. Nem is ígértem soha, hogy nálunk kolbászból lesz a kerítés. Azért küzdök, hogy a gazdaság ismét talpra álljon. Nem engedem, hogy a bankok és a nagy szolgáltató vállalatok meglopják az embereket. A népszerűségemmel nem tudok foglalkozni. Egy csata közben az ember nem elemez közvélemény-kutatásokat. Egy csata közben harcol az ember.
K: Széthullik az EU, ha az euró széthullik, ahogy Angela Merkel mondta?
V: Én ebben valamivel optimistább vagyok. A helyzet komoly, de nem Európa van válságban, hanem az euró-zóna. Európa népei között olyan erős kötelékek állnak fenn, melyek minden válságot képesek átvészelni. Az euróválság csak pénzügyi válság. Európa több ennél. A legfontosabb európai érték a béke.
K: Akarja még Magyarország egyáltalán az eurót?
V: Rendkívül bátor dolog az, amivel a 17 ország most próbálkozik, nevezetesen, hogy nemzeti kompetenciákat szupranacionális szintre ruházzanak át, egy közös fiskális és gazdaságpolitikai és politikai unió érdekében. Kivárunk és szurkolunk.
K: A kompetenciák átadása – ez Önnek egyáltalán nem tetszhet. Végül is Brüsszelt új Moszkvának nevezte.
V: Brüsszel nem Moszkva. Hiszen Moszkva annak idején utasításokat tudott küldeni. Brüsszel erre nem képes. És a bankunió sincsen még eldöntve. Igaz, hogy már most fontos kérdéseket kell tisztázni. Jó lenne ez Magyarország számára? Stabilabb vagy törékenyebb lenne tőle a forint?
K: Ez azt jelenti, hogy Magyarország nagyon jól meggondolja, hogy csatlakozni akar-e az euró-zónához?
V: Az EU-csatlakozáskor a közép-európaiak szerződésesen jelentették ki, hogy csatlakoznak az euró-zónához, amint arra képesek lesznek. Ez akkor helyes volt. Az euró-zóna azonban már nem olyan, mint 2004-ben volt. Akkor nem volt szó banki, fiskális vagy politikai unióról. Ezért mindenkinek joga van átgondolnia az álláspontját. A válasz a mostani euró-zóna sikerétől függ.
K: Önök ismét hitelről tárgyalnak az IMF-el. Miért?
V: 2010-ben Magyarország rosszabb állapotban volt, mint Görögország. Ma nincsenek pénzügyi problémáink. Ennek ellenére szeretnénk államkölcsöneink refinanszírozásához csupán biztosítékként egy kölcsönt, amelyet vészhelyzetben le lehetne hívni. Mi egyetlen centet sem akarunk a német adófizetőktől! Köszönjük szépen, a saját lábunkon állunk!
K: Mások kevésbé rózsásnak látják a helyzetet: gazdasági visszaeséssel számolnak.
V: Ebben az évben gazdaságunk bizonyára stagnálni fog, esetleg egy kis pluszt hoz. Radikálisan csökkentjük azokat az adókat, amelyek a munkát terhelik és e helyett a forgalmat és a fogyasztást fogjuk megadóztatni. Magyarország jóléti államból munkaléti állam lesz. Ez viharokat okoz, ez áldozatokat kíván. De nem látok más esélyt arra, hogy javítsuk a versenyképességet és csökkentsük az eladósodást.
K: Ön a gazdaság újra nacionalizálását akarja: részvények visszavásárlásával, állami mobiltelefon hálózattal, stb.?
V: Vannak stratégiai területek, ahol feltétlenül ott kell lennie Magyarországnak. Ide tartoznak az energiavállalatok, az atomipar, a telekommunikáció, a felsőoktatás és a bankok. Utóbbiak 70%-ban külföldi tulajdonban vannak. Az én célom az, hogy a bankok 50%-a legyen magyar kézben.
K: Néhányan azt vetik az Ön szemére, hogy antiszemita tendenciákat támogat. Jelenleg Magyarországon a Hitlerrel szövetséges Horthy Miklósnak állítanak emlékműveket.
V: Hát ez egy sajátos interjúhelyzet, amikor egy német újságírónő von felelősségre azért, mert Hitler szövetségesei voltunk. A magam álláspontja világos: zéró tolerancia, legyen szó antiszemitizmusról vagy romaellenességről.
K: Épp letartóztatták a náci háborús bűnös Csatáry Lászlót. El fogják őt is ítélni, vagy elévülési időnek kellene a náci háborús bűnösökre vonatkoznia?
V: Magyarország az európai jogi kultúrkörbe tartozik, emberiség elleni bűntettek nálunk nem évülnek el. Magyarországon az ügyészség több mint húsz éve az Országgyűlés és nem a kormány ellenőrzése alatt áll. Az igazságügyi miniszter az ügyészség felé nem rendelkezik utasítási joggal. Ettől függetlenül 2011 szeptembere óta tart a nyomozás az ügyben.
K: Magyarország tulajdonképpen modern ország? Az alkotmány minden dolgok mércéjeként a házasságot/családot/kereszténységet rögzíti, a Szent Korona iránt elkötelezve.
V: A jövőt az emberek nyerik meg, akik fejben már a jövőben élnek. Érdemes a múltból mindazt magunkkal vinni, ami erősebbé tesz bennünket. Fontos a korona, a család és a kereszténység, de a legfontosabb a szabadság. A jövőhöz hozzátartozik a haza és a nemzet is. Nem eltűnni egy szupranacionális valamiben, hanem megőrizni a nyelvet, a kultúrát, a hagyományt.
K: Zavarja Önt, ha ilyen kijelentések miatt nacionalistának nevezik?
V: Csak akkor, ha olyan jelzőket kötnek hozzá, mint kulturálatlan, kirekesztő, másokat lenéző. De én azonban hazafi vagyok. Szerintem nagyszerű dolog magyarnak lenni. Hiszek abban, hogy ez egy küldetés.
(Az interjú eredeti nyelven letölhető a jobb oldali linknen)