Nyilatkozatot fogadott el a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) harmincöt tagállama a nukleáris anyagok és létesítmények védettségének fokozásáról hétfőn Bécsben egy magyar elnöklettel zajló nemzetközi konferencián.

A konszenzussal elfogadott dokumentum, amelyet Martonyi János külügyminiszter ismertetett a tanácskozás nyitónapján a sajtó képviselői előtt, erősíti a NAÜ szerepét a nukleáris védettségi együttműködésben, ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsanak magas szintű védettséget a nukleáris anyagoknak, hívjanak meg NAÜ tanácsadói missziókat nukleáris létesítményeik fizikai védelmének ellenőrzésére, valamint hogy ratifikálják a Nukleáris Anyagok Fizikai Védelméről Szóló Egyezményt és annak kiegészítő jegyzőkönyvét.

MTI Fotó: Filep István

Ilyen magas szintű és széles körű értekezleten, mint a nemzetközi szervezet valamennyi tagállama számára nyitott, miniszteri részvétellel zajló bécsi fórum, még nem foglalkoztak a nukleáris anyagok és létesítmények fizikai védettségével, beleértve a lopás és illetéktelen hozzáférés, a szabotázs és a nukleáris létesítmények ellen irányuló terrorcselekmények kockázatának csökkentését is. Összesen 123 országból több mint ezerháromszázan vesznek részt az értekezleten. Harmincöt tagállam miniszteri vagy államtitkári szinten képviseltette magát, köztük az Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia, Svájc, India, Brazília és Argentína.

A nyilatkozatban a miniszterek elismerik, hogy minden ország maga felelős a nukleáris létesítményei védettségéért, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a nemzetközi együttműködésnek fontos szerepe van abban, hogy az államok el tudják látni ezt a feladatukat.

"A mai nyilatkozat magas szintű politikai kötelezettségvállalást tükröz a tagállamok részéről a globális szintű hatékony nukleáris védettség mellett" - értékelte Martonyi János.

A magyar külügyminiszter megnyitóbeszédében arra figyelmeztetett, hogy az elmúlt évtized eseményei azt mutatják, meg kell ragadni az alkalmat a nukleáris védettség erősítésére a világban. "A nukleáris terrorizmus elleni küzdelemhez szükséges, hogy minden ország összefogjon, ellátva nemzeti felelősségüket e téren és összehangolva erőfeszítéseiket" - mondta.

Amano Jukija, az atomenergia békés célú felhasználását ellenőrző, 159 tagállammal rendelkező szervezet főigazgatója elmondta: minden évben több mint száz lopást és más jogosulatlan hozzáférési lehetőséget jelentenek a tagállamok a nemzetközi szervezetnek. "A legtöbb esetnek csekély a jelentősége, de némelyik komoly, és egyes esetekben nyoma vész sugárzó anyagoknak" - mutatott rá Amano. Hangsúlyozta, hogy a nukleáris védettség kérdése azokat az országokat is érinti, ahol nem tárolnak sugárzó anyagokat, bármely ország válhat támadás célpontjává, és lehet illegális szállítások átmenő útvonala is.

A konferencia hátralévő részében szakértői szinten foglalkoznak a kérdéssel. A szakmai javaslatokat felhasználják a NAÜ 2014-17 közötti időszakra szóló Nukleáris Védettségi Tervéhez.

Amano Jukija tavalyi magyarországi látogatását követően kérte fel Magyarországot a konferencia előkészítésére és elnöklésére. A Külügyminisztérium a nemzetközi szervezet munkájához való magyar hozzájárulás elismeréseként értékeli a felkérést, amely illeszkedik a globális nyitás politikájába.

(MTI)