A 2010-es washingtoni, majd a 2012-es szöuli Nukleáris Védettségi Csúcs után 2014. március 24-25-én Hágában kerül sor a harmadik ilyen találkozóra. Magyarország második alkalommal vesz részt nukleáris védettségi csúcstalálkozón.
A hágai csúcson 53 állam- és kormányfő, valamint az ENSZ, az Európai Unió, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az Interpol vezetői vesznek részt. A magyar delegációt Martonyi János külügyminiszter vezeti, tagja még Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium politikai igazgatója. A magyar részvétel szervesen illeszkedik külügyi stratégiánk prioritásához: a globális kérdések felé történő erőteljesebb nyitás politikájához, illetve nemzetbiztonsági stratégiánkhoz is.
Az első Nukleáris Védettségi Csúcs főként a nukleáris terrorfenyegetettség globális csökkentése érdekében történő nemzetközi fellépés erősítésére helyezte a hangsúlyt. A második Csúcson – a 2011-ben bekövetkezett fukushimai reaktorbaleset fényében – a terrorizmus mellett a természeti katasztrófa-fenyegetettség is kiemelt hangsúlyt kapott és a nukleáris védettség és biztonság szoros összefonódására irányult a figyelem. Míg a washingtoni csúcsot 46 állam részvételével szervezték meg, addig Szöulban már 53 állam- és kormányfő, valamint az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke, az ENSZ és az INTERPOL főtitkára, és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgatója is részt vett.
Szöul után egy ideig kétséges volt, hogy a csúcstalálkozók sora folytatódik-e a következő, 2014-re kitűzött hágai csúcsot követően is, vagy a nukleáris védettség teljes mértékben átkerül multilaterális keretbe, vagyis elsősorban a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrzése és egy sor nemzetközi szerződés hatálya alá. Obama elnök 2013. június 19-én Berlinben elmondott beszédében azonban világossá tette, hogy folytatódik a folyamat, és 2016-ban ismét az USA ad majd otthont a védettségi csúcsnak.
2013 júliusában a NAÜ – történetében először – miniszteri szintű Nukleáris Védettségi Konferenciát szervezett Bécsben azzal az elsődleges céllal, hogy megerősítést nyerjen az Ügynökség központi szerepe és felelőssége a nemzetközi nukleáris védettségi együttműködés szakmai koordinációja tekintetében. Magyarország nukleáris védettség területén szerzett nemzetközi elismertségének újabb megerősítése volt, hogy a konferencia elnöklésére Martonyi János külügyminisztert kérték fel.
A konferencia színvonalas elnöki munkájáért Obama elnök levélben személyesen fejezte ki köszönetét és Magyarország nukleáris védettségi aktivitását is elismerő szavakkal illette. A konferencián konszenzussal elfogadott zárónyilatkozat a szakterület meghatározó dokumentumává lett, ami a jövőben is fontos hivatkozási alapnak számít.
A nukleáris védettség politikai koordinációjához tehát a nagyszabású NAÜ konferencia után is nélkülözhetetlen fórumnak bizonyult a kétévenkénti Védettségi Csúcs. A 2014. március 24-25-én tartandó hágai találkozó legfőbb célja, hogy összegezze az első, washingtoni csúcs óta eltelt időszak eredményeit és meghatározza a folyamat további irányát.
Magyarország az eltelt kétéves időszakban számos eredményt ért el, amelyeket a Védettségi Csúcsokon tett vállalásainak teljesítése során ért el. Így 2013 novemberében egy nemzetközi projekt keretében az utolsó magas dúsítású fűtőelem szállítmány is elhagyta Magyarország területét. A 2008 óta zajló munka eredményeként több ütemben visszakerült Oroszországba a különösen veszélyes, magas dúsítású uránt tartalmazó kiégett és még fel nem használt reaktor-üzemanyag. A Budapesti Kutatóreaktor pedig 2010-től fokozatosan tér át a nukleáris fegyverek előállításának szempontjából kisebb kockázattal járó alacsony dúsítású uránt tartalmazó fűtőelemek használatára.
A magyar kormány felkérésére 2013 tavaszán Magyarországon vizsgálódott a NAÜ Nemzetközi Fizikai Védelmi Tanácsadó Szolgálata (IPPAS - International Physical Protection Advisory Service). Az IPPAS felülvizsgálat célja, hogy véleményezzék a nukleáris és más radioaktív anyagok, valamint a kapcsolódó létesítmények és tevékenységek fizikai védelmének hazai rendszerét. Világszerte eddig összesen 37 ország kért védettségi felülvizsgálatot, Magyarország a kilencvenes években az elsők között volt. A tavalyi IPPAS misszióval hazánk az első olyan ország a világon, amely második alkalommal kért – ezúttal is kiváló eredménnyel zárult - NAÜ átvilágítást.
Szöuli vállalásunk nyomán a NAÜ és az Országos Atomenergia Hivatal között tavaly ősszel aláírt együttműködési megállapodás 2014-ben több regionális munkacsoporti ülés és tréning megrendezését teszi lehetővé Magyarországon. Ezzel nukleáris védettségi képzési potenciálunkat állítjuk a nemzetközi közösség szolgálatába.
(Külügyminisztérium)
