Minden téren előrelépést hoztak a brüsszeli tárgyalások, de még maradtak tisztázandó kérdések az Európai Bizottsággal - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Brüsszelben, miután megbeszélést folytatott José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével.
Orbán Viktor tájékoztatott: javasolni fogja szerdán az Országgyűlés illetékes bizottságának, hogy Magyarország csatlakozzék a készülő uniós pénzügyi paktumhoz. Elmondta, hogy a pénzügyi paktumhoz az eurózónán kívüli EU-országok is csatlakozhatnak majd, de a szövegezési munka során megerősödött az az elem, hogy a következményeket a paktumhoz csatlakozóknak csak az euróövezetbe való belépés után kell majd viselniük. Szintén a paktumhoz való magyar csatlakozás mellett szól - tette hozzá Orbán Viktor -, hogy a tervezetben már nincs benne az adóharmonizáció terve.
A miniszterelnök megbeszélést folytatott Barrosóval mindazokról a kérdésekről, amelyek ügyében az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény a múlt kedden - egy hónapos válaszadási határidőt kikötve - kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, valamint számos más, Brüsszel által szóvá tett magyar jogalkotási témáról is, így például a bírói függetlenségről.
A tárgyalások minden téren előrelépést hoztak, de még maradtak tisztázandó kérdések az Európai Bizottsággal - mondta Orbán az újságíróknak.
A jegybanki szabályozást illetően - mutatott rá - abban nem tudott engedményt tenni, hogy a jegybankelnöknek a magyar alaptörvényre esküt kell tennie, valamint hogy a jegybankelnök fizetésére is vonatkozik a közszolgákra érvényes általános fizetési plafon előírása. Az eskü szövegét illetően Orbán Viktor szerint további egyeztetésre lesz szükség, a fizetési plafon vonatkozásában pedig azt kívánja alátámasztani érvekkel a magyar fél, hogy a szabályozás általános jellegű, és nincs mód kivételekre.
A Magyar Nemzeti Bank és a PSZÁF összevonásától viszont eláll Magyarország – nyomatékosította. Szintén el tudja fogadni a magyar fél a brüsszeli jogi észrevételeket a monetáris tanács tagjainak felmentésével kapcsolatban, valamint a monetáris tanács ülésein való kormányzati részvétel szabályozásával kapcsolatban - utóbbi vonatkozásban azonban kikötve azt, hogy valamilyen fajta együttműködésnek lennie kell.
Az Európai Bizottság a jegybanki függetlenség ügye mellett két másik témában - a bírói tevékenység felső korhatárát illetően, valamint az adatvédelmi hatóság függetlenségével kapcsolatban - is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Az előbbivel kapcsolatban a kormányfő azt mondta, a magyar fél itt nem lát diszkriminációt - és az ügyet nem is tekinti igazságszolgáltatási kérdésnek -, hanem a nyugdíjrendszer összhangjának a megteremtéseként fogja fel a témát. E téren tehát szintén további tárgyalások szükségesek. Az adatvédelmi hivatal függetlenségét illetően nem lát gondot és "értékvitát" a miniszterelnök. Szerinte minden olyan javaslatot el fognak fogadni, ami a hivatal vezetőjének megerősítésére irányul.
Mindezek alapján derűlátónak mondta magát a miniszterelnök azzal kapcsolatban, hogy hamarosan megkezdődhetnek a tárgyalások az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a Magyarországnak nyújtandó pénzügyi támogatásról.
A magyar fél kész a tárgyalások megkezdésére – fogalmazott.
Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság korábban a jegybanki függetlenség ügyének megoldásától tette függetlenné a pénzügyi támogatási tárgyalások megkezdését, Orbán Viktor hangsúlyozta: itt nem lát megoldandó politikai problémát, Magyarország és az Európai Bizottság között ugyanis teljes a szándékegybeesés a jegybanki függetlenséget illetően.
"Van néhány pont, amiről ők úgy gondolják, hogy ez sértheti a jegybanki függetlenséget. Ezek közül azokat a pontokat, amelyek nem érintenek erősen nemzeti érdeket, mi gond nélkül el tudjuk fogadni. Ott, ahol viszont van nemzeti érdek, ott vitassuk meg, hogy tényleg sérti-e a függetlenséget. Szerintünk nem" - fogalmazott a kormányfő.
(forrás: MTI)
