A COPUOS a világűr békés felhasználásával kapcsolatos nemzetközi együttműködés koordinálásával foglalkozó ENSZ bizottság. A 2008-ban 69 tagú Bizottság tagországainak száma folyamatosan emelkedik, két legújabb tagja 2007 óta Bolívia és Svájc. Emellett évről évre 5–10 ország kér az adott évre eseti megfigyelői státuszt. Megfigyelőként több, az űrtevékenység alkalmazásaiban érintett ENSZ szakosított szervezet, valamint más nemzetközi szervezet is részt vesz a COPUOS munkájában. Ily módon – tagjai számát tekintve – a COPUOS az ENSZ legnagyobb bizottságai közé tartozik. Magyarország 1959 óta tagja a Világűrbizottságnak.
Története
Az ENSZ Közgyűlése már az első műhold felbocsátását (1957. X. 4.) követő évben döntött arról, hogy Committee on the Peaceful Uses of Outer Space (a Világűr Békés Célú Felhasználásával foglalkozó Bizottság, röviden: Világűrbizottság) néven ad hoc bizottságot hoz létre a világűr békés célú hasznosításának tanulmányozására. A Közgyűlés 1348 (XIII). számú, 1958. XII. 13-án kelt határozatában egyebek között kinyilvánította azon óhaját, hogy „a nemzetek közötti rivalizálás ne terjedjen ki a világűrre”, ugyanakkor tudomásul vette, hogy „a világűrrel kapcsolatos fejlemények az emberi létezés új dimenzióját nyitották meg, ami új lehetőséget teremtett az emberiség tudásának gyarapítására és életének jobbá tételére”. Egyúttal felkérte a 18 tagú Bizottságot, hogy a következő évben tegyen jelentést a Közgyűlésnek az ENSZ-ben és más szervezetekben folyó, az űrkutatással kapcsolatos tevékenységről, beleértve a nemzetközi együttműködés lehetőségeit és a várhatóan felmerülő jogi problémákat.
Az ad hoc Bizottság jelentése nyomán a Közgyűlés 1959. XII. 12-i, 1472 (XIV). számú határozatában a fenti célok megvalósítása érdekében már mai nevén (COPUOS) létrehozza a Világűrbizottságot. A Bizottság 24 alapító tagja között Magyarországot is ott találjuk, noha az ad hoc Bizottságnak hazánk még nem volt tagja. A Világűrbizottság 1993-ig New Yorkban tartotta üléseit, 1994 óta pedig Bécsben működik.
Felépítése
A COPUOS két állandó Albizottságot működtet, a Tudományos és Technikai Albizottságot (COPUOS STS, Scientific and Technical Subcommittee) és a Jogi Albizottságot (COPUOS LS, Legal Subcommittee), amelyek 1962. május 28-ával kezdődően, egymással párhuzamosan, Genfben tartották első ülésszakukat. A Bizottságon és a két Albizottságon belül egyes kérdések megtárgyalására esetileg, egy vagy több évre létrehozott munkacsoportok dolgoznak.
A Bizottság és két Albizottsága évente egyszer, általában 2 hétig (8–10 munkanap) ülésezik. A Tudományos és Technikai Albizottság február végén, a Jogi Albizottság áprilisban, a COPUOS pedig júniusban tartja üléseit. A két Albizottság a COPUOS-nak, a COPUOS pedig az ENSZ Közgyűlésnek jelentésben számol be az ülésszakon végzett munkájáról. Az ülésszakokról készült jelentések nyilvánosak, azok a honlapon az ENSZ hat hivatalos nyelvének mindegyikén elérhetők.
A Világűrbizottságnak öt tisztségviselője van, ezek a COPUOS elnöke és két alelnöke, továbbá a két Albizottság elnökei. A rotációs rendszer értelmében az ENSZ öt földrajzi régiója jelöli a tisztségviselőket, akiket a Bizottság kétéves periódusra választ meg. A rotációs rendszer biztosítja, hogy öt ciklus (tíz év) leforgása alatt minden régió az öt tisztség mindegyikére egy-egy jelöltet állíthasson.
A COPUOS titkársági feladatait az ENSZ Világűriroda (UNOOSA, United Nations Office for Outer Space Affairs) látja el, amelynek feladatai az utóbbi évtizedekben jelentősen kibővültek. Az OOSA felelős az ENSZ Közgyűlés űrkutatási témájú határozatainak, valamint a COPUOS döntéseinek végrehajtásáért. Biztosítja a COPUOS és két Albizottsága működésének technikai feltételeit, elsősorban a dokumentumok előkészítését, megszövegezését és az ülések utáni további gondozását. Fontos feladat annak elősegítése, hogy a fejlődő országok minél szélesebb körben felhasználhassák az űrtechnika eredményeit. Figyelemmel kíséri az űrkutatással, űrtechnikával és alkalmazásaival kapcsolatos jogi, tudományos és technikai fejlődést, hogy ezekről információt adhasson a tagállamoknak, a nemzetközi szervezeteknek és más ENSZ szerveknek.
A fő feladatoknak megfelelően a Világűriroda két részlege az űralkalmazási részleg (Space Applications Section) és a konferenciatitkárság (Committee Services and Research Section). A Bécsben működő Világűrirodát 2002 júliusa óta a mexikói Sergio Camacho-Lara vezeti.
Az OOSA feladata emellett a világűrbe felbocsátott mesterséges égitestek nyilvántartása. Az űralkalmazási részleg 1971-ben történt létrehozása óta több mint 150 konferenciát, munkaülést, továbbképző tanfolyamot szervezett, amelyeken összesen több mint 7500 szakember vett részt.
A Világűriroda honlapján bővebb információk találhatók az Iroda munkájáról, továbbá innen érhető el az ENSZ számos, a világűr békés célú hasznosításával kapcsolatos dokumentuma, joganyaga, a világűrbe felbocsátott objektumok több szempont szerint kereshető adatbázisa, valamint a COPUOS működésével kapcsolatos számos további dokumentum.
Főbb eredmények
A COPUOS a 60-as és 70-es években öt átfogó, nemzetközi szerződés kidolgozásával lefektette az űrtevékenység jogi szabályozásának alapjait. Az 1967. január 27-én aláírt és 1967. október 10-én hatályba lépett Alapelvszerződés (Szerződés az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén, beleértve a Holdat és más égitesteket) kimondja, hogy az űrkutatás az emberiség közös vállalkozása, a világűr az egyenlőség alapján minden állam részéről szabadon kutatható és hasznosítható. Előírja, hogy a világűr-tevékenységet a nemzetközi joggal és az ENSZ Alapokmányával összhangban kell folytatni. Tiltja tömegpusztító fegyverek elhelyezését a világűrben. Kimondja, hogy az államok felelősséggel tartoznak az űrtevékenységért, beleértve az ennek során okozott esetleges károkat is. Emellett az űrtevékenység számos jogi kérdésében is rendelkezik. Ezt követően alkotta meg a COPUOS az űrhajósok mentéséről szóló egyezményt (Egyezmény az űrhajósok mentéséről, az űrhajósok hazaküldéséről és a világűrbe felbocsátott objektumok visszaszolgáltatásáról), a felelősségi egyezményt (Egyezmény az űrobjektumok által okozott károkért való nemzetközi felelősségről), a lajstromozási (regisztrációs) egyezményt (Egyezmény a világűrbe felbocsátott objektumok nyilvántartásba vételéről), valamint a Holdegyezményt (Egyezmény az államok tevékenységéről a Holdon és más égitesteken). Magyarország a Holdegyezmény kivételével a többi négy egyezményhez 1967 és 1978 között csatlakozott. Az Egyezményekről további információk a Bizottság honlapján találhatóak.
A COPUOS előkészített továbbá három fontos, az űrtevékenységre vonatkozó ENSZ Közgyűlési határozatot, ezek a műsorszóró műholdakról közvetlenül sugárzott tv-adásokra, a világűrből folytatott távérzékelésre, valamint a nukleáris erőforrások világűrbeli alkalmazásának elveire vonatkoznak. Utóbbi kérdéssel egyébként a Tudományos és Technikai Albizottság jelenleg is rendszeresen foglalkozik. Az elmúlt évtizedekben a Világűrbizottság ülésein megfogalmazott elvek alapján a Világűriroda (OOSA) három nagy, űrkutatási világkonferenciát szervezett (UNISPACE, UN Conference on the Exploration and Peaceful Uses of Outer Space), amelyeket 1968-ban, 1982-ben, illetve 1999-ben tartottak. Ezeken a konferenciákon a COPUOS mindenkori tagországain kívül az ENSZ többi tagállamának jelentős része is képviseltette magát. A konferenciák ajánlásai nyomán elért eredmények közül az alábbiakat említjük.
Az UNISPACE I ajánlása nyomán kezdett az OOSA az űralkalmazásokkal foglalkozni, mert már akkor nyilvánvalóvá vált, hogy az alkalmazások minél szélesebb körű elterjesztése szolgálja legjobban a fejlődő országok érdekeit. Ennek a munkának a koordinálására hozták létre a Világűrirodán belül az önálló űralkalmazási részleget és az űralkalmazási szakértő (Expert on Space Applications) tisztét, akinek a feladatköre az UNISPACE II ajánlásai nyomán kibővült.
Ugyancsak az UNISPACE II ajánlása nyomán jöttek létre a regionális oktatási központok, amelyek legfontosabb feladata a fejlődő országokban az űrtevékenység alkalmazásaiban (meteorológia, távérzékelés, távközlés, navigáció, katasztrófakezelés stb.) jártas szakértők kiképzése, továbbképzése. Jelenleg öt ilyen központ működik (Indiában, Nigériában, Marokkóban, Brazíliában és Mexikóban), amelyek rendszeresen beszámolnak a COPUOS-nak munkájukról. Az UNISPACE III ajánlása nyomán nyilvánította az ENSZ Közgyűlése minden év október 4. és 10. közötti időszakát Nemzetközi Világűrhétté (World Space Week), hogy az ennek keretében tartott rendezvényekkel segítse az űrtevékenység jelentőségének minél szélesebb körű megismertetését. Ugyancsak az UNISPACE III ajánlása nyomán jött létre az úgynevezett „Disasters Charter” (http://www.disasterscharter.org/), amelynek keretében a távérzékelő műholdakat üzemeltető országok és szervezetek vállalják, hogy katasztrófahelyzetek esetén térítésmentesen műholdas adatokból előállított tematikus térképeket és más adatokat bocsátanak a katasztrófát elszenvedett ország hatóságai részére. Ugyancsak az UNISPACE III konferencián megfogalmazott egyik ajánlás eredményeképpen született megállapodás a COPUOS 2006. évi ülésén egy új, a távérzékelési adatok katasztrófahelyzetekben történő minél hatékonyabb felhasználását segítő koordinációs program létrehozásáról. A létrehozandó egység célja, hogy minden ország és minden nemzetközi és regionális szervezet minden olyan űralapú információhoz hozzáférjen, és azokat hasznosítani tudja, amelyekre katasztrófahelyzetek kezelése esetén szüksége lehet. Egyúttal összekötőként szolgál a katasztrófavédelmi és űralkalmazási csoportok között, támogatja a továbbképzést, és a szükséges intézmények megerősítését. Az egység az OOSA egy programjaként, az OOSA igazgatójának felügyelete alatt, a kezdeti időszakban az Ausztria, Kína és Németország által felajánlott anyagi támogatásra építve működik. A program Pekingben és Bonnban is irodát működtet. A program megnevezése (az ideiglenes munkanévként használt DMISCO helyett) SPIDER (Space-based Information for Disaster Management and Emergency Response, azaz űralapú információk kezelése katasztrófahelyzetekben). A program szakmailag a COPUOS irányítása alatt áll.
Aktuális kérdések
2007-ben emlékeztünk meg az első műhold felbocsátásának 50. évfordulójáról, és ugyanebben az évben 2007. június 6-15. között került sor a COPUOS 50. ülésszakára. Ebből az alkalomból a COPUOS áttekintette, miképpen tudna a következő fél évszázad kihívásainak legjobban megfelelni, szükség van-e a tárgyalt témák és a munkamódszer újragondolására, annak érdekében, hogy a Világűrbizottság a következő fél évszázadban is az emberiség javára tudjon munkálkodni.
Az ENSZ Világűr Bizottság (COPUOS) 54. ülésszakára 2011. június 1-10 között került sor. A tanácskozások középpontjában a világűr békés célú hasznosításának fenntartását célzó erőfeszítések álltak, amelyeknek különös jelentőséget adott az ember első ürrepülésének, valamint a Bizottság első ülésének 50. évfordulójáról megemlékező ünnepi nyitónap. A nyitónap a tagállamok a fenti célokat megfogalmazó nyilatkozatot fogadtak el, kiemelve a nemzetközi együttműködés jelentőségét az űrtevékenység békés jellege és minden állam általi hozzáférhetőségének biztosítása terén. Az eseményen jelen volt Kovács Tamás István, az NFM helyettes államtitkára, aki megtette a Magyar Űrkutatási Iroda szakértői által elkészített, majd Képviseletünk vezetésével EU tagállami körben előzetesen egyeztetett EU állásfoglalást. Az EU nevében Képviseletünk felszólalást tett a Bizottság rendes ülésszakán is, összefoglalva az EU és a magyar EU elnökség űrpolitikai eredményeit, illetve kiemelve az EU által kezdeményezett, és széles körű egyeztetési folyamatban lévő, az űrtevékenységre vonatkozó magatartási kódex (CoC) nemzetközi együttműködésben játszott jelentős szerepét.
Magyarország és a COPUOS kapcsolatai
A COPUOS és Albizottságaiban végzett munkánkkal a magyar szakértők és külföldi partnereik közötti folyamatos párbeszédet igyekszünk elősegíteni. Az ENSZ Világűr Hivatala (Office for Outer Space Affairs – OOSA) és a MŰI kooperációja kellően intenzív. Kapcsolataink intenzitását jelzi, hogy a Magyar Űrkutatási Iroda (MÜI) igazgatója, Dr. Both Előd töltötte be a COPUOS alelnöki posztját 2006-2008 közötti két éves ciklusban. Képviseletünk lobbi tevékenysége eredményeként az ENSZ Kelet-Európai Csoportja (EEG) Both Elődöt jelölte a COPUOS Tudományos és Technikai Albizottsága (STS) elnöki posztjára a 2014-2015. évi időszakra.
